Néha mellé kell állnod és segítened rajta, ez a barátság

Már két hét eltelt a tábor kezdete óta. Ma volt a táborzáró verseny, ahol a bírók azt döntötték el, ki fejlődött a legtöbbet az órákon. Mire kiértem már mindenki nyergelt. Először az ugrólovasokat nézték meg, közülük Ali kezdett. Láttam rajta, hogy nagyon ideges.
- Jól van! Biztosan ügyesek lesztek. – próbáltam megnyugtatni – Szóval bemész, körbelovagolod a pályát, csengőre indulsz stb. Ahogy megbeszéltük. Az akadályokat már megnéztük, Dream is nagyon jó formában van. Nem lesz semmi baj!
A srác bizonytalanul bólintott, majd belovagolt a pályára. Végül hibátlant ment és az ideje is jó volt. Utána Leslie következett. Nagyon jól indult, bőven időn belül volt, de aztán pályát tévesztett. Ez most nem járt kizárással, viszont így is csak utolsó lehetett. Amber és Chuck fantasztikusan teljesítettek. Nagyon büszke voltam rájuk. Aron vert egyet, de az ideje egész jóra sikerült. Az első Amber lett, a második Ali, utána Aron és ugye Leslie.

*

Vasárnap háromórás túrára mentünk. Jasmine-t nyolckor lemostam, aztán legeltettem, amíg meg nem száradt. Közben bepillantottam Jake és Diana edzésébe. A fekete nagyon jól dolgozott, végig támaszkodott, összeszedetten vágtázott, Jake minden apró jelzésére gyönyörűen reagált. Meredekeket és kisebb oxereket ugrottak, minden akadályon szépen átment. Mikor lejártatott Matt lovagolt be a pályára. Visszavittem Jasmine-t az istállóhoz, hogy felnyergeljem. Hátára egy élénk kék izzasztót és egy zselés alátétet raktam, arra pedig a túranyergem került. Gyorsan felkantároztam. Az udvaron még felszereltem egy nagyobb nyeregtáskát is. Fél tízkor indultunk, Shelbyvel a változatosság kedvéért mi mentünk elől.
- Evie, el kell mondanom valamit! – kezdte barátnőm.
- Mit?
- Emlékszel arra a srácra a Green House-ból? Pete volt a neve, fekete haj, kockás ing… - szóval a nyomulós.
- Igen, mi van vele?
- Tegnapelőtt felhívott, hogy nincs-e kedvem vele vacsorázni, én pedig igent mondtam és tegnap együtt ettünk a Favorite-ben.
- Ez nagyszerű! – örültem, hogy Shelby továbblépett. Nem volt valami jó látni, mennyire rosszul van.
- De…
- Lépj tovább! Ne érdekeljen Jason, ő szakított veled, ha nem emlékeznél. Nem neked kell rosszul érezned magad miatta.
- Ez igaz. – sóhajtott – Pete is ezt mondta tegnap.
- Találkoztok még valamikor?
- Hát… nem tudom.
- Na, jó, hogy köszönt el?
- Adott egy puszit. – meglepődtem. Ez célzás volt. Biztosan akar valamit Shelbytől.
- Komolyan?
- Igen.
- Ez nagyon aranyos.

*

Délután a lovasok összepakoltak, lovaikat felrakták a szállítókamionokba és elmentek. Az istálló újra nyugis hellyé vált, bár kicsit hiányzott a nyüzsgés. Már eléggé hozzászoktam. Etetés után hazamentem. Ted ma reggel indult a szüleivel Chicagoba, mert az unokatesójának most született lánya. Őt látogatták meg. Tehát egyedül voltam otthon. Csináltam spagettit, aztán leültem a TV elé és beraktam egy filmet. Reggel kilenc körül keltem. Azonnal kimentem a lovardába. Leápoltam, felnyergeltem Caligulát és kivittem az ugrópályára. Fáradt volt, de ma ez volt az egyetlen edzésünk, utána ment ki a nagy legelőre két napra. Miután lemostam és kiengedtem, Jasmine következett. Futószárazó hevedert raktam rá és kivittem lesétáltatni. Shelby jött felém.
- Evie! – hangja magasan csengett. Talán valami baj van?
- Mi történt?
- Képzeld, tegnap este vagy egy fél órát beszélgettünk Pete-tel, és elhívott villás reggelizni. Reggel értem jött és a reggeli közben egy órán át beszélgettünk. Úgy köszöntem el tőle, mint ő tőlem, egy puszival. És mondtam neki, remélem hív este és azt mondta, abban biztos lehetek.
- Ez aranyos. – mosolyogtam – Lesz köztetek valami.
- Nagyon remélem. – elmosolyodott – na, kiviszem sétálni Ascy-t terepre, nem jössz ki te is Jasmine-nel?
- Szerintem akkor már kiviszem Idolt, mert tegnap Jane nagyon megdolgoztatta, két órát edzett vele és teljesen kimerült, így ma inkább csak sétál.
- Oké, addig gyorsan átöltözöm.
Leszerszámoztam Jasmine-t és kiengedtem az egyik karámba. Visszamentem az istállóba.
- Szia, kislány! – kinyitottam a bokszajtót és odaléptem a kanca mellé. Megsimogattam májsárga nyakát. Kicsit álmos volt még. Egy kék műanyag vakaróval végigmasszíroztam a testét, aztán egy szőrkefével lehúztam róla a port. Felkaptam egy kisebb pamut kendőt és áttörölgettem vele a szőrét, amitől ragyogó színt kapott. Kifésültem a sörényét, a farkát, majd kikapartam a patáját és lekentem ápoló olajjal. Feldobtam rá a fekete Kieffer kantárját, végül befújtam a szőrét légyriasztóval. Felültünk a lovakra és elindultunk az egyik ösvényen.
- Am milyen a srác? Aranyos, nem nyomul?
- Fura, de egyátalán nem. Nagyon kedves és talán egy picit tartózkodó is. De nagyon aranyos.
- Nekem a múltkor a bárban nem úgy tűnt.
- Jaj, képzeld, múltkor vacsoránál bocsánatot kért, amiért nyomult, mert ő azt hitte, hogy azt csinálta. De mondtam, hogy egyátalán nem zavart, sőt nagyon aranyos volt.
- Jól van akkor.
Fél órát sétálgattunk. Amikor hazaértünk, felültem Dynamite-ra, mert már rég volt kint. Jött hozzám Jessie, Polly és Nathalie is. Úgy döntöttem kimegyünk terepre. A lányok gyorsan felnyergeltek.
- Tyra jöjjön mögöttem! Utána Holly és végül Jay.
Elindultam ugyanazon az ösvényen, ahol Shelbyvel. Bemelegítettünk, aztán végigügettünk a folyóparton. Egy hosszú vágtaszakasz következett. Holly hirtelen előreugrott és galoppozni kezdett. Megálltunk. A kanca már messze járt a csapattól, de Polly hamar összekapta magát és visszafordította. A terep további részében nem volt vele gond. Most már ráértem, úgyhogy jött Tom is edzésre. Először felültem én a lóra, hiszem már nagyon rég ugrott.
- Te ugrottál már, Tom? – kérdeztem miközben rálovagoltam a tarkát egy kis x-re.
- Régen.
- Akkor figyelj!
Megmutattam neki, mit csináljon, és elmagyaráztam mire figyeljen Monsternél. Később ő is felült. Bőven volt még hova fejlődnie, de kezdésnek egész jó volt.
- Oké, ez szép volt! – ásítottam. Valaki hátulról átölelte a derekam. Megfordultam.
- Ted?
Barátom megcsókolt.
- Tom! Elrabolom tőled egy időre. – megfogta a kezem – Gyere, igyunk valamit!
- Oké. – a fiatal sráchoz fordultam – Lejártathatsz.
Teddel bementünk a büfébe. Rendeltem egy jegeskávét.
- Mióta vagy itthon? – kérdeztem.
- Most értem haza.
- És milyen volt?
- Eszméletlen unalmas.
- Hogyhogy?
- Elisabeth még csak 28 éves, de mióta szült, úgy viselkedik, mintha már vagy hatvan lenne. A férjéről meg ne is beszéljünk! Szerintem az az ipse meleg. – hirtelen elnevettem magam – Tök nyálas, amit művel. És egész nap azt hallgattam, hogy „Jaj, de ééééédes, arrébb mászott!” Még a gyerek is unta. – elmosolyodott – A te napod milyen volt?
- Nyugis. Reggel edzettem, terepeztem. Nagyjából ennyi. Mi lenne, ha délután elmennénk strandra?
- Jó ötlet.
Fél órán át beszélgettünk, aztán Ted hazament, én pedig gyorsan összepakoltam Jassie és Cali cuccait a nyergesben. A folyosón megláttam Shelbyt.
- Na, milyen volt az edzés?
- Fú, nagyon jó. Stamp szerint nagyon nagy reménységek vagyunk, csak még munka kell.
- És ma felül Ascyra?
- Nem, ma pihen. Holnap lefutószárazom, aztán go.
- Na, hallod, nem jössz el kajálni? Éhen halok.
- De, persze.
Shelby gyorsan felvette a reggeli cuccait, aztán hazamentünk és megvárta, amíg én is elkészülök. Felvettem egy narancssárga We are handsome bikinit, arra egy fehér alapon, barna és narancssága mintás Emilio Pucci maxiszoknyát és egy fehér The row topot. Cipőnek egy barna Chloé szandált választottam és táskának egy barna Miu Miu-t. A kezemre húztam egy narancssárga Aurélie Bidermann karkötőt. Magamra fújtam egy Chloé parfümből, aztán előkaptam a szürkésbarna Ray-ban pilótaszemüvegem és elindultunk. Egy pizzázóba mentünk. Már egy ideje ott voltunk, amikor egy ismerős srác lépett be. Elgondolkodtam. „Fekete haj, kockás ing..” totál így nézett ki, akit a Green Haouse-ban láttunk és akiről Shelby is beszélt. Ez Pete! Úgy láttam Shelb is észrevette.
- Hát te? – kérdezte a fiútól. Mikor meglátta, idejött és adott egy puszit a barátnőmnek.
- Kajálni jöttem, de megyek is vissza mindjárt dolgozni.
- Mit dolgozol?
- Környezetmérnök gyakornok vagyok, nyárra.
- Ö, mi az a környezetmérnök?
- Hát huh… neki kell hatóságokkal, külső szakértői szolgáltatókkal és az anyavállalat társterületeivel tartani a kapcsolatot. Ő intézi a hulladékgazdálkodás éves jelentéseinek megtételét, ő csinálja hulladékgazdálkodási tervet, ő készíti a hulladékszállítással kapcsolatos teendők ellátását. Az ő dolga a levegőtisztaság védelem, magyarul engedélyeztetési eljárások lefolytatása, alap- és éves jelentések megtétele, a szükséges mérések elvégeztetése. Emellett talaj- és vízvédelem jelentések készítése, a szükséges mérések elvégeztetése, vízkár elhárítási terv készíttetése önellenőrzési mérések végeztetése. A kémiai biztonság, veszélyes anyagokra vonatkozó előírások betartatása, és a telepengedélykérelem elkészítése.
- Értem, szép szakma. – Shelby bólintott.
Pete elnevette magát.
- Nem ezt fogom dolgozni, csak kell a pénz, aztán apa ezt tudta szerezni. És meg kell hogy mondjam, nem is keveset fizetnek, ráadásul mindig is vonzott a környezet védelme és örülök, hogy bepillanthatok ebbe is.
- Na az jó. 
- Na, mennem kell, este hívlak! – adott neki egy puszit.
Ezzel elment. Felvont szemöldökkel néztem barátnőmre. Pete-nek nagyon bejön Shelby, látszik rajta. És Shelby is bízik ebben a kapcsolatban. Lehet, jó dolog fog kisülni ebből.
- Mi van? – Shelby értetlen arckifejezéssel nézett rám.
- Semmi. – nevettem – Aranyos, kedves és ráadásul szereti a környezetet. Neked való. Nem hozod ki egyszer a loviba?
- De, lehet!
Shelby elgondolkodott.
- Barátságból lehet szerelem, de szerelemből barátság nem, nem igaz? – mormogta.
- Megint rá gondoltál?
- Igen, de már tovább léptem. És örülök, hogy Pete jött, meg, hogy te is itt voltál, mert ha ti nem lennétek még most is a falat kaparnám bőgve.

*

Leültem a törölközőre.
- Miért is akartál te mindenképpen idejönni? – mosolyogtam Tedre.
Megcsókolt – Nem tetszik?
Szétnéztem. A folyóparton voltunk, egy meglepően tiszta vizű, fehérhomokos fürdőszakaszon. A parton hatalmas fák álltak, a strandot pedig élénkzöld sövény szegélyezte. A túloldalon horgászok ücsörögtek. Vidékies hangulatú volt az egész és gyönyörű. Rajtunk kívül csak páran jöttek ide, bár az idő fantasztikus volt. A nap is ragyogóan sütött.
- Tetszik. – mosolyogtam.
Levettem a szemüvegem.
- Nem úgy volt, hogy úszunk is?
Ravaszul rám mosolygott. Felkapott és futni kezdett a víz felé, mire én hangosan felsikítottam. Beugrott velem a folyóba. A víz kellemesen meleg volt, de mindenemet beborította. Felúsztam a felszínre. Amikor képes voltam magamhoz térni, nevetésben törtem ki.
- Te… - próbáltam dühös hangon szólni, de nem nagyon ment. Még mindig rázkódtam a nevetéstől. Magához húzott és megcsókolt. Visszacsókoltam.
- Te akartál úszni. – nevetett – Amúgy meg jobb, ha elbújsz! Az az anyuka igen mérgesen néz rád. – odapillantottam. Egy harmincöt év körüli nő méregetett savanyú arckifejezéssel és közben a férjének mormolt valamit.   
- Hoppá! – lebuktam a víz alá és magammal rántottam.
Az eső zuhogni kezdett, ezért korán hazamentünk. Este csináltam vacsit, aztán leültünk a teraszra kajálni.
- Holnap nem jössz ki a lovardába?
- Ha szeretnéd. Miért?
- Savannah alig ismer. Kicsit foglalkozhatnál vele. És segíthetnél a belovaglásában is.
- Tudnál feladatot adni nekem? – kételkedett benne, hogy bármiben is a segítségemre lehet.
- Abban biztos lehetsz. – elmosolyodtam.

*

Álmosan kászálódtam ki Ted mellől az ágyból. Elmentem letusolni, aztán felöltöztem. Felvettem egy vékonyabb anyagú sötétkék Prestige lovaglónadrágot és hozzá egy hosszított fehér topot, fekete felirattal. Bepakoltam egy nagy fekete táskába és felhúztam a lovaglócsizmám. Kiengedtem a hajam. Lealapoztam az arcom, majd finoman kihúztam a szemem. Mire összeszedtem magam, már Ted is kész volt.
- Indulunk?
- Igen. – nyomott egy puszit a számra.
Beültünk a kocsimba és huszonöt perc alatt odaértünk.
- Először ápold le Savannah-t, aztán nyergeld fel!   
Bementem a nyergesbe, Ted pedig követett.
- Rakj rá nyeregemelőt is, nehogy feltörjön a háta!
- Oké.
Felkaptam Jasmine ápoló cuccait és elindultam a boksza felé. Ahogy kiléptem a nyergesből Pete-et pillantottam meg Shelby oldalán. Elmosolyodtam. A fejemmel intettem Shelbnek, hogy jöjjön utánam.
- Hát ti?
- Tegnap megkérdezte, hogy leszek-e a barátnője. – szélesen elmosolyodott.
- És igent mondtál?
- Hogy ne mondtam volna? Képzeld, - rámutatott a nyakláncára – ezt tőle kaptam és azt mondta a kulcs rajta az én kulcsom az ő szívéhez, és amíg ezt hordom az ő szíve az enyém.
- De édes. – na, jó, kicsit nyálas. De ezt neki nem mondhattam. Most próbálta begyógyítani a Jason okozta sebet és ebben nem akartam akadályozni. Amúgy meg, lehet, ha Ted mondja ezt nekem, fel sem tűnik. - Örülök, hogy összejöttetek. Tegnap láttam már, hogy meglesz ez.
Shelby ijedten pillantott a díjugrató pálya felől erre sétáló Jasonra.
- Basszus, meg kell előznünk, mert kivágja a hisztit. – lehet, hogy Jason nem Matt, de most ez nagyon szíven ütötte. Nekem már volt szerencsém egy ilyen „annyiban-nem-nőies-hogy-Jason-nem-szipog-hanem-üvölt” hisztihez, és azt végighallgatni nem egy leányálom.
- Oké.
Minél korábban be akartunk érni az istállóba, még Jason előtt. Bár tudtam, hogy Ted szereti Shelbyt és megvédené a barátját, ha kell, azért jobbnak láttam ezt nem Pete előtt lerendezni.
- Képzeld, Teddel egy gimibe jártunk és nem láttuk egymást vagy három éve…
Jason belépett az istállóba. Örültem, hogy Shelby és Pete háttal állnak neki, hiszen számomra sem volt valami megnyugtató látni az arckifejezését.
- Evie, tudnál jönni egy picit? – kérdezte. Nagyot sóhajtottam.
- Eve, - Ted úgy, fordult hozzám, hogy a többieknek ne tűnjön fel – baj van?
- Nyugi, elintézem. – ezzel követtem Jasont.
A ménkarámok mellett állt meg.
- Ez mi? – kérdezte kislányosan magas hangon.
- Hát ez egyátalán nem volt férfias. – jegyeztem meg nyugodtan.
- Evie, mi ez?
- Micsoda? – úgy csináltam, mintha nem érezném a hangja élét.
- Ne csináld már úgy, mintha nem tudnád! Mit akar Shelby ezzel a gyökérrel?
- Most mi bajod van? Te szakítottál vele. – még mindig higgadt voltam.
- Mit képzel, hogy lefekszik az első paraszttal, aki kicsit is szépen tud rá nézni? – na, most kattant be az agyam.
- Baszki, Jason! Ne viselkedj már úgy, mint egy tizenöt éves dilis kislány, akinek épp megjött! Shelby továbblépett, fogd már fel! Te szakítottál vele! Ráadásul a semmiért.
- A semmiért? De hisz megcsalt!
- Megcsalt a frászt!
- Tommal!
- Mondd, te tényleg elhiszed, hogy Shelby bármit is akar attól a törpehörcsögtől? Most komolyan. Az a gyerek még csak 15 éves és éles ellentéte annak, amilyen pasit Shelby keres. Cseppet félreismerted. Arról ne is beszéljünk, hogy elvből nem csalna meg senkit. – szándékosan nem azt mondtam, hogy „téged” - Annál azért jóval tisztességesebb. Szóval szerintem hagyd őt élni és ne balhézz feleslegesen! – indultam az istálló felé.
Visszamentünk az istállóhoz.
- Pete, 26-án megyünk Evie-vel és Teddel Mallorcára, van kedved jönni? – kérdezte Shelby barátjától.
- Öhm, persze! Ha nem gond.
- Már hogy lenne gond, én hívtalak meg! – megcsókolta - Na, megyek átöltözni.