Úgy tűnik kezd minden visszaállni a megszokott kerékvágásba

Kihoztam Jasmine-t. Leápoltam, felkantároztam, aztán felültem rá szőrén. Ted is felült Savannah-ra és sétálgatott vele, hogy szokja a kicsit. Én már minden jármódban mentem vele, és nagyon ügyes volt, úgyhogy ő is jól elboldogult vele. Eközben Jasmine-nel járóiskolázgattam és kisebb akadályokat ugrottunk. Jessie ma ellovagolgatott Tyrával, Holly pihent, de Nathalive-val még volt egy edzésem. Felszerszámozta Jay-t, aztán kihozta a hobby pályára. Felraktam neki pár kis akadályt.
- Jobban lovagold rá a szárra! Úgy. Vidd rá arra a kis x-re! Ne dőlj előre! Ülj bele a hátába, hajts többet derékkal! Jó. Ne maradj le! Ha leérkeztél a földre, ne essen szét, szedd össze, hajtsd tovább! Oké, mehetsz a narancs meredekre. Úgy, ahogy mondtam. – Jay elegánsan repült át a rudak felett – Ez szép volt! Gyere, menjünk ki terepre, jártass le!
- Oké.
Felpattantam a mellettem álló Casperre. Jane kért meg, hogy ma léptessem le, mert tegnap felültette rá Mattet és nagyon megdolgoztatta őket. Nat-tel kilovagoltunk az egyik közeli erdőbe.
- Júliusban ugye lesz az a verseny.
Bólintottam.
- Matt felajánlotta, hogy menjek én is. Hogy segítsek a lovak körül. – Nat elpirult.
- Matt?  - elmosolyodtam.
- Hát… jóban vagyunk egy ideje.
- Igen? Hogyhogy?
- Pár hete együtt mentünk ki terepre… elég sokat beszélgettünk. Aztán számot cseréltünk és elkezdtünk találkozgatni. És ennyi. Csak mondta, hogy… kísérjem el.

*

Másnap Cali még mindig a legelőn volt. Ma este akartam behozni. Úgy döntöttem kimegyek a tóhoz Jasmine-nel. Bementem a bokszába.
- Figyelj, nagylány! – megsimogattam szép fejét – Kimegyünk kicsit, jó?
Mély hangon horkantott. Végig simítottam a nyakát.
- Na, gyere! – felcsatoltam tengerkék kötőfékjére a fekete szárat, majd kikötöttem a boksz elé. Leápoltam és bementem a nyergesbe, hogy összeszedjem a cuccait. Egy kék nyeregalátétet raktam a hátára, arra pedig zselés nyeregemelőt és végül a túranyergem. Felkantároztam, aztán felraktam rá a fekete ínvédőit. Felpattantam a nyeregbe, és elindultunk. Rákanyarodtunk egy félreeső ösvényre. Tom jött velünk szembe Monster-rel.
- Hello. Hová mész?
- Csak kimegyek, bemelegítek edzés előtt. Monster hirtelen táncolni kezdett alatta, ki akarta rángatni a kezéből a szárakat.
- Eléggé teli van.
- Nagyon. Alig bírok vele.
- Hát akkor sok szerencsét.
Továbbhajtottam Jasmine-t az úton. Ellovagoltunk a folyópartig, majd vissza. Épp az erdő mellett sétáltam, amikor egy nagy ezüst feliratra lettem figyelmes az egyik lovarda bejáratánál.
„Full Blood Riding Club”
Egy sötét hajú lány lovagolt ki a tábla alatt.
- Sally? – nem voltam benne biztos, hiszen csak messziről láttam. Sallyvel a gimiben nagyon jó barátnők voltunk, de a ballagás óta nem beszéltünk.
- Evie? Szia! Hónapok óta nem láttalak!
- Tudom. Új a hajszíned? – Sally haja régebben kifejezetten világos szőke volt, de úgy látszik, ezt a színt most feketére cserélte.
- Meguntam, hogy mindenki szőke nőnek néz. – felnevetett.
- Amúgy mi történt mostanában? Hogy van Damon? – Sally most nem megszokott feketéjén ült.
- Jól van. Csak tegnap túrán voltam vele. Ma pihen, ezért jöttem Shanti-val.  – ezzel a sárgatarka kancára mutatott – Ti hogy vagytok?
Órákon át beszélgettünk és lovagoltunk a környéken. Mikor visszaértem lemostam Jasmine-t és hagytam kicsit legelni. Délben etettünk, aztán elkezdtem leápolni Cali és Jassie szerszámait. Hirtelen Matt hangját hallottam meg a folyosóról.
- Persze, Nat, akkor este nálam! – az ajtó előtt megállt és megcsókolta Nathalie-t, majd elment. Nat felkapta a táskáját és elindult a másik irányba. Elgondolkodtam.
Vajon Matt tényleg kiheverte már Jennát? Az a lány nagyon összetörte a szívét. Február végén Phoenixbe, költözött, hogy ott tanuljon, eladta Monstert, búcsú nélkül itt hagyta Lexingtont. És Mattet. Csak egy SMS-t írt neki, hogy ennyi volt. A srác hetekig hívogatta… persze sosem vette fel. Akkor – először életemben – sajnáltam őt, nagyon oda volt Jennáért. Matt mindig másokkal szívózott, de ilyen szemétséget nem csinált volna soha senkivel.

*

Shelby másnap elutazott Pete-tel. Én reggel leápolta Jasmine-t, majd felraktam rá egy fekete, szabott, szőrmés nyeregalátétet és az ugrónyergét. Másfél órás ugróedzést tartottam magunknak, nagyon megdolgoztattam a kancát.  Felültem Caligulára is. Vele a fedelesben mentünk, mert közben zuhogni kezdett az eső. Később kihoztam Ted lovát és tanítgattam kicsit. Délutánra holt fáradt voltam. Hazamentem. Shelby este felhívott.
- Szia, Shelb.
- Szia.
- Milyen Michigan?
- Ajj, isteni.Nagyon jó. Imádom.
- És mi szépet csináltatok ma?
- Hát elmentünk motorcsónakozni, majd bementünk a városba biciklivel, utána bevásároltunk, vacsoráztunk, jó nagyot sétáltunk Metis-szel és most lefekvéshez készülünk.
- Jaj, ez jól hangzik. Én meg itthon vagyok a megszokott mókuskerékben. – jegyeztem meg álmosan.
- De az is jó. Nekem már hiányoznak a lovaim. Hogy vannak?
- Jól vannak, köszönik, ma Ascaban volt a nagy legelőn nyolctól egyig, majd Mary és még pár kanca és herélt háromtól fél hétig. Most meg ettek, mi meg itthon vagyunk.
- Na ennek örülök. De szerintem megyek, mert már hulla vagyok. A víz meg a nap kiszívta az energiámat.
- Hát, jó szórakozást a következő két napra.
- Köszi, neked is. Jó éjt.
- Jó éjt.
Miután letettük, bebújtam az ágyba.
- Hiányoztál. - súgtam barátomnak.
- Kemény fél napig nem láttál. – elnevette magát.
- Akkor is... – a szemébe néztem. Csókolózni kezdtünk.

*

Másnap álmosan ébredtem és a fejem is fájt. Kimentem a lovardába. Kezdésnek felültem Caligulára, de a végén majdnem lefordultam róla, úgyhogy Jasmine-t inkább csak beraktam a jártatóba. Nathalie-nek díjlovas edzése volt Larával, Jessie pedig ma nem jött, tehát úgy döntöttem nem maradok itt. Amikor hazaértem, Ted nem volt otthon. De jobb is volt így. Csendre és magányra vágytam. Csináltam magamnak kaját, majd kimentem a medencéhez. Eleinte napoztam, olvasgattam, aztán bementem a vízbe és hagytam, hogy elárasszanak a gondolatok. Figyeltem a dimbes-dombos tájat, a hegyoldalba olvadó házakat. Eszembe jutott a Mallorcai nyaralás. Négyéves koromban jártam ott utoljára. Tisztán emlékeztem minden percére annak a hétnek. Furcsa lesz most Teddel átélni mindezt. Ahogy az is furcsa volt, milyen közel engedtem magamhoz őt. Anyán és Shelbyn kívül még senkivel nem volt ilyen szoros kapcsolatom. Kicsit kiszolgáltatottnak is éreztem magam miatta. Magasról nagyobbat lehet esni, ugye. Arcomra keserű mosoly szökött. Tulajdonképpen még mindig nem bíztam Tedben. Nem attól féltem, hogy elhagy vagy megcsal, és akkor örökre elveszítem. Az aggasztott, mi lesz, ha megtörténik mindez és nem leszek elég erős az újrakezdéshez. Mert elfelejteni valakit, az egy dolog. De új embert illeszteni a helyére teljesen más. Hiszen egyszer majd mag kell tennem azt is. És én pár hete még az elsőre sem voltam képes. Egyszerűen távol akartam magam tartani a jövőmtől, fogalmam sem volt, miért. Azt sem értettem, mitől törnek rám ezek az érzések, amikor minden tökéletes az életemben. Talán csak új dolog volt számomra, hogy Teddel már ennyire előrehaladt a kapcsolatunk. Letusoltam, majd ledőltem az ágyba tévézni. Elnyomott az álom. Rosszul aludtam, forgolódtam és tízpercenként felébredtem. Az előbbi gondolataim nem hagytak nyugodni. Amikor végre sikerült elaludnom és úgy tűnt, most végre pihenhetek is egy kicsit, a konyhából jövő hangokra riadtam. Álmosan szédelegtem át a nappalin. Öt ismeretlen srác ült a kanapén és a TV-t kapcsolgatták.
- Oh, sziasztok. - meglepődtem. Nem számítottam rá, hogy Teden kívül találkozom itt valakivel. 
- Hello. - igazából rám sem néztek csak úgy, reflexből visszaköszöntek. 
Folytattam utamat a konyhába. Ted épp nachost és popcornt töltött ki nagy tálakba.
- Szia, kicsim. - puszit nyomott a számra.
- Szólhattál volna, hogy idehozod őket. - jegyeztem meg morcosan.
- Nem tudtam, hogy itthon leszel. 
- Igaz. - még csak két óra volt. Ilyenkor bőven a lovardában szoktam lenni - Megyek, lepihenek, meg felhívom Shelbyt. A hálóban leszek.
- Oké.
Visszaindultam a szoba felé. Az egyik srác leszólított.
- Te vagy Ted barátnője, ugye?
- Igen. 
- Jeremy. - kezet nyújott - Ő pedig Todd, Alan, Patrick és Eric. - a srác, akinek utoljára mondta ki a nevét igen feltűnően végigmért. Már én éreztem magam kellemetlenül miatta.
- Evie. De most én megyek, nem zavarok.
- Nem zavarsz. - visszanéztem. Eric rám kacsintott. Összevontam a szemöldököm és visszamentem a szobába. Négyig olvasgattam, böngésztem a neten. Neveztem egy B2-es versenyre Jasmine-nel július 16-án. És felöltöttem a képeket a fényképezőmről a laptopra. Négy előtt kezdődött valami meccs, amiben már a csapatok neve is irritált, inkább úgy döntöttem elmegyek Mojito-val sétálni. Levettem a Burberry shortot és a Kiki de Montparnasse felsőt, ami eddig volt rajtam, helyette választottam egy koptatott J Brand shortot, felülre pedig egy Simeon Farrar pólót. Lábamra egy fekete Michael Kors sarut húztam. Moji piros nyakörvére ugyanolyan színű pórázt csatoltam, majd kivittem a házból. Sétálgattunk egy darabig, hatra otthon voltunk. Adtam neki enni és kiengedtem az udvarra. Ted haverjai közül páran még mindig ott voltak. A mobilom csörögni kezdett, Shelby hívott.
- Szia, Shelb.
- Szia, Eve. Figyelj, gond van. Pete szerelmet vallott én pedig csak annyit nyögtem erre, hogy oké. És most megsértődött teljesen jogosan. És nem tudom, mit csináljak.
- Uh... és te szereted?
- Hát... igen. Mármint... azthiszem, nem tudom. - sóhajtottam. - Délelőtt mikor bementünk a városba, volt pár hosszú csók, és akkor a nyelvemen volt, hogy mondjam, szeretlek. De nem tudom. Mármint szeretem. Vagy nem. Gőzöm sincs. Áhh, megőrülök.
- Akkor mondd meg neki, hogy fontos neked és nem szeretnéd elveszíteni de értse meg, hogy neked ez egyelőre túl sok.
- Hát nem tudom... Nem! Megmondom neki, hogy szeretem. Most megyek, szia! – leraktam a telefont. Nem lepett meg, hogy Shelby ennyire össze van zavarodva. Gondolataimba merülve bementem a vendégszobába, hogy kihozzak valamit. Valaki hirtelen megfogta a kezem. A durva mozdulatból éreztem, hogy nem Ted az. Hátrafordultam.
- Te... te meg mit akarsz tőlem? - Eric ott állt előttem vigyorogva. 
- Tudod te azt nagyon jól.
Értetlenül néztem rá. Odahajolt hozzám, hogy megcsókoljon, de nem hagytam. Ellöktem magamtól.
- Mit képzelsz, hogy csak úgy… - elindultam az ajtó felé. Elkapta a karom. Felsikítottam, mire ő elengedett. Kiviharzottam a szobából. Ted a konyha felől jött.
- Mi a baj?
- Az a szemét!
- Mit művelt?
- Rám mászott… elkapta a karom, nem akart elengedni… – Eric már kirohant a lakásból. Ted utána.
- Ted… Ted, most mit csinálsz? – Jeremy idegesen nézett barátomra.
- Szerinted? – hangja dühtől izzott. Kirohantam én is, hogy megállítsam.
Eric a kocsiban ült. Barátom éppen arra készült kirángassa onnan.
- Ted, hagyd! Nem éri meg miatta bajba keverned magad.
Rám pillantott. Hagyta eltűnni.
Jeremy hamarosan követte a többieket és elment.  
- Miért csináltad?
- Mit miért csináltam? – tudta miről beszélek. Láttam rajta.
- Hát miért voltál olyan dühös Ericre. A barátod.
- Nem, Evie. Az én barátom nem tett volna ilyet. Todd hozta ide.
- Szóval? – nem akartam, hogy elterelje a témát.
- Bántott téged.
- És? Nincs bajom. Akkor?
- Tudod, hogy nagyon fontos vagy nekem. 

*

Reggel amint felébredtem, kimentem a lovardába. Nem vártam meg, hogy Ted felébredjen, nem akartam elbúcsúzni tőle. Elég pocsékul éreztem magam. Főleg így, a tegnap történtek után. Sejtelmem sem volt, miért nyomaszt ez az érzés. Boldognak kellene lennem, hogy Tednek ennyire fontos vagyok. De nem. Próbáltam elterelni a gondolataimat.  Leápoltam a lovakat. Felnyergeltem sárga kancámat és kivittem az ugró pályára. Jane edzett minket, Caligulával ugyanígy.
- Holnap még kijössz? - kérdezte.
- Nem hiszem. Még össze kell majd pakolnom és fogalmam sincs, mit viszek.
- Jassie-ék pihennek? Vagy felültessek rájuk valakit? Mert én csak délelőtt leszek itt.
- Hagyjuk őket pihenni.
- Oké. Jassie és Idol kimehetnének a kancákkal legelni. Majd kiviszem őket.
- Köszi. 
- Spanyolországba mentek, ugye?
Bólintottam.
- Kiderítenétek, hogy Tenerifén milyen nagyobb hotelek vannak?
- Persze.
Jane ma elvállalta az ugróedzést Jessie-vel és Nattel. Én bementem a nyergesbe, összepakoltam a lovak cuccait és kiválogattam azokat, amikre Jane-nek szüksége lehet, a többit pedig elraktam a szerszámos szekrényembe. Előszedtem Jasmine és Caligula oltási könyvét, hogy ha valami bajuk lenne, meg tudják mutatni az orvosnak. Két óra körül kivittem a lovaimat és lemostam őket, majd búcsút vettem tőlük. Hazementem, átöltöztem aztán elindultam vásárolni a nyaralásra. Kezdésnek vettem egy világos barna Miu Miu válltáskát és egy fehér csíkos A.L.C. topot. Később egy kék-fehér Crumpet topot találtam, majd egy szintén fekete, zsebes Kain ujjatlant. A Splendidből egy fekete leggingset és egy tengerkék ruhát választottam, a Bernardo-ból pedig egy barna megkötős sarut. Végül még vettem egy Michael Kors magassarkú szandált. Bepakoltam a kocsiba és hazamentem.

*

A következő délelőtt kiválassztottam, miket vigyek magammal. Ted végig ott volt mellettem és segített. Már ha azt lehet segítségnek nevezni, hogy minden ruhára azt mondja, nagyon dögös, függetlenül attól, jól néz-e ki, aztán meg lehámozza rólam. Mindenesetre azért jól szórakoztunk. Dél körül mentem ki a reptérre. Shelbyék már ott voltak. Az út elég hosszú volt, szinte az egészet azzal töltöttem, hogy a Blackberrymet nyomkodtam. Ennek ellenére azért unatkoztam. Néha meg kellett nyugtatnom az ülés alatt a szállítójában ücsörgő Mojitot, hiszen most utazott először repülőn. Ennek ellenére nagyon jól bírta. Amikor odaértünk kibéreltünk egy BMW-t, majd megkerestük a nyaralót. Sokkal szebb volt, mint a képeken. Kiengedtem Mojitot az udvarba, hogy kirohangálhassa magát.
- Ez gyönyörű. - Shelby arca felragyogott.
- Ugye? Ugyan nem közvetlenül a parton vagy. Az 200 méter innen, de legalább van egy hatalmas medencéje és gyönyörű kilátása.
- Hát akkor pakoljunk ki, osszuk be a szobákat.
Teddel a miénk lett a narancssárga falú hálószoba. Kiapkoltam a Louis Vuitton bőröndömből és beraktam a ruháimat a szekrénybe. Felkaptam egy fehér Rag&Bone shortot, hozzá egy rózsaszín, mintás Juicy Couture pólót. Ezután kimentem a konyhába, szétnéztem. A konyhaszekrényben nem találtam semmi kaját, de voltak evőeszközök négy főre és egy levél anyától. Leírt benne egy pár fontos infót,  például, hogy hol tudunk bevásárolni, mit érdemes megnézni, hová menjünk étterembe. Shelby jelent meg az ajtóban. 
- Na, anyáék hagytak itt négy tányért, poharat, evőeszközöket, csak kaját nem. Viszont írtak egy cetlit, hogy hol lehet a legolcsóbban vásárolni. - a papírcetlit forgattam a kezemben.
- Szólok Petenek és mehetünk.
Bólintottam. Felkaptam egy fehér Converse tornacipőt, majd beraktam a listát, a telefonom és némi pénzt a táskámba. Kanyarogtunk a városban, bevásrolunk. Hatalmas szatyrokkal tértünk vissza.

*

Másnap reggel frissen ébredtem. Felkaptam egy világosbarna Phillip Lim bikinit, arra pedig egy fehér Current/Elliott farmershortot és egy fehér-kék csíkos Crumpet topot. Természetes vízálló sminket vittem fel, majd kifésültem a hajam. Lábamra barna Bernardo sarut húztam. Pete épp tálalt, amikor kimentem az ebédlőbe.
- Szia, Pete.
- Szia.
- Shelby?
- Gondolom Metist vitte sétálni. De már rég elmehetett. Amikor felkeltem már nem volt itt.
- Akkor biztos nem sokára jön. 
- Ted mikor jön?
- Csütörtökön.
Eszembe jutott, hogy Ted említette, hívni fog. Felmentem a telefonomért. Nem volt nem fogadott hívásom. Bár ha jobban belegondolok, nem is csoda, hiszen itt hat-hét órával később volt, mint Amerikában. Mire leértem Shelby is itt volt. Reggeliztünk, aztán elmentünk a tengerpartra. Banánozással kezdtünk, aztán jet-skiztünk. Eszméletlen jó volt mindkettő, fantasztikusan szórakoztunk. Aztán rávettem magam, hogy kipróbáljam a vízisielést. Először rengeteget estem, alig bírtam pár percig, a végére viszont egész jól belejöttem, ahogy Pete is. Ezt látva Shelby is kipróbálta. Ezután napoztunk egy kicsit, majd holt fáradtan mentünk vissza a házba.