Megfeszítettem a derekamat és a hasamat, majd egy picit húztam a száron, mire a sárga egyből lépésre váltott.
- Jól van, Free. – paskoltam meg a mén nyakát.
Az elmúlt tíz napban hoztam be Let Me-t a négyszögbe, hogy idomíthassam. Egyelőre segédszárral lovagoltam, mert a háta és a nyaka még nem bírta el a támaszkodást, így eldöntöttem, inkább először beerősítem és talán decemberben kezdtem el kikötő nélkül lovagolni, ha szépen dolgozik. Viszont már így is nagyon meg voltam elégedve a munkámmal. Sokkal izmosabb és kövérebb lett, rá sem lehetett ismerni egy hónap után. Hagytam két kört lépni, majd újra felvettem a szárakat. Még fél órát dolgoztam vele. Rengeteg ügetés-vágta, lépés-ügetés átmenetet csináltam, sok nagykört, nyolcast, kígyóvonalat lovagoltam. Végül lépésre vettem és leszálltam. Lekapcsoltam a segédszárat, majd visszaültem a nyeregbe és kilovagoltam a ménnel a fenyvesig. Útközben visszagondoltam az első négyszöges lovaglásunkra. Szörnyű volt. A nyaka full merev, szája kőkemény és nem reagált a csizmára. Két hét kitartó másfél – másfél órás munkával sokat javult, de még messze nem volt az igazi. Húsz perc múlva visszaértünk a lovardába, ahol kikötöttem az istálló elé. Így, szeptember közepén is nagyon meleg volt, így miután leszerszámoztam, lefürdettem a mént, majd miután visszaszáradt, kicsaptam a megszokott karámjába. Mára végeztem, Let Me Free volt az utolsó ló, akire fel kellett ülnöm. Ascy-val nagykantárral dolgoztunk, mert 22.-én versenyen indulunk M-ben, és nagykantárral könnyebb lovagolni, érzékenyebb, és szebben is csinálja a nyújtást. Mary-vel pedig ugrottam. Evie vezette el mellettem a sötétpej kancát, Alexiát.
- Hogy haladtok?
- Egész jól. Ma tök szépeket ugrott. Vágtában megvolt a nyolcvan centi.
- Na, az szép. Ahhoz képest, hogy kezdtetek.
- Ja. Ha a pályán egy rúd is volt, már remegett. De nagy jövő áll előtte. Gyönyörűen behúzza a lábait, de még érzem, hogy néha habozik. Ma is első két ugrásnál éreztem rajta, hogy habozik, de nem torpant meg, csak bizonytalan volt.
- Lesz ez még sokkal jobb is.
- Persze, hogy. Szerintem, ha jól haladunk, simán indíthatom Halloween Kupán. Te, Freevel indulsz?
- Áhh, kicsi az esélye.
- Mert? Ma is jól dolgozott, nem?
- De, persze, tök szépen halad. De nagyon gyenge a háta és a nyaka. Majd megpróbálom október 20.-a körül levenni róla a kikötőt, hátha össze lehet kapni, de elég kicsi az esélye.
- Értem. Mit csináltok ma este?
- Szerintem megnézzük a Crazy Stupid Love-t.
- Oppá. – nevetett. – Am. jól vagytok?
- Persze, nagyon jól. Egyelőre furcsa, de nem veszekedtünk, mióta újra összejöttünk. És a lakás is remek. Sokkal jobb így, hogy egész nap együtt vagyunk, minthogy össze-vissza rohangálunk a lakásaink, a suli és a lovarda között.
- Örülök akkor.
- Nincs kedved eljönni velünk? Jason-nek van most egy haverja, tényleg nagyon aranyos, nagyon kedves. Eric-nek hívják. Előtte elmennénk kajálni, majd beülnék a moziba.
Evie gondolkodni látszott.
- Lécci, Eve. Csak egy randit adj neki. Túl kell lépned, vagy egyedül akarsz megöregedni?
Barátnőm keserűen felnevetett.
- Lécci.
- Hát jó.
A lány végül beadta a derekát.
- Gyere a Latin Midnight elé fél nyolcra. Ott leszünk.
- Rendben.
- Akkor ott találkozzunk.
Gyorsan összepakoltam, amiket haza akartam vinni és bedobáltam a kocsiba, majd a hazaindultam. Jason már korábban hazament, így én is siettem haza. Párom a kanapén ült és egy sorozatot nézett.
- Elkészültél már?
- Nem, leragadtam.
- Jason, egy óra múlva ott kell lennünk
- Én nem vagyok olyan, mint te. Nem készülődöm egy óráig.
- Pff.
Azzal elsétáltam. Nem akartam felhúzni magam Jason csipkelődő hozzászólásain, de azért fájtak. Elmentem összekészülni. Gyorsan letusoltam, megmostam a hajamat, majd még vizesen befontam a tincseket és megszárítottam. Mikor kibontottam a fonásokat, gyönyörű, göndör fürtök hullottak alá. Nagyon tetszett a hajam így, hogy teljesen göndör volt. Végül elkezdtem felöltözni. Felvettem egy kék Zoe Karssen fehér feliratos pólót. Belebújtam egy fekete Current/Elliott csőnadrágba, majd hozzá egy Christian Louboutin cipőt választottam. Ujjamra Chan Luu kék köves és Bottega Veneta ezüstszínű gyűrűt húztam. Karomra pedig ezüstszínű Dannijo karkötőt csatoltam. Arcomra krémes púdert vittem föl, majd a pólóval azonos színű szemhéjpúderrel kifestettem a szemhéjam. Kihúztam a szememet, szemcerkával. Vastagon kifestettem a szempillám, majd hintettem magamra egy kis Naomi Campbell parfümöt. Egy fekete Alexandra Wang táskába bedobáltam a fontos dolgokat, majd kisétáltam a nappaliba. Párom még mindig ugyanabban a pózban feküdt.
- Jason! – szabályosan felment bennem a pumpa. – Ez komoly, hogy meg se mozdultál azóta, amíg készülődtem, meg se mozdultál?
- Ma csak három lovon ültem és egyet futószáraztam, szóval elfáradtam.
- Jaj, hogy oda ne rohanjak. Öt perced van elkészülni. Indulj, most!
Barátom felvonta a szemöldökét, majd elcammogott a fürdő felé. Én pedig lepattantam a helyére. Tíz perc múlva már az autóban ültünk és az étterem felé utaztunk. Fél előtt öt perccel értünk oda. Jason odaadta a kulcsot az egyik fiúnak, aki a parkolásért volt felelős, majd bementünk az étterembe. Fél nyolckor pontosan Evie is megérkezett. Rá pár percre pedig Eric. Mindkettőjüknek puszival köszöntem.
- Evie, ő itt Eric. Eric, ő Evie.
Barátnőm bemutatkozott a srácnak és fordítva, majd leültünk az asztalhoz. A vacsora alatt kellemesen elbeszélgettünk, majd kilenckor beültünk a moziba. Fél tizenegykor fáradtan vezettem haza.
- Szerinted jól érezték magukat Eviék ma? – miután átöltöztem és lemostam a sminkem, odabújtam Jasonhöz.
- Hát Eric mindenképpen. Látszik rajta, hogy oda van a barátnődért. Legalább annyira, mint én érted. – azzal szoros magához vont és hosszan megcsókolt.
- De messze nem annyira, mint én érted! – nevettem, majd nevetve puszit nyomtam az arcára.
- Az meglehet. – nevetett, majd magára húzott és hosszan csókolózni kezdtünk.

*

- Nagyon jó! Átlón csinálj egy utolsó fokozást, aztán vége.
A lány bólintott. A sarokban elkezdte lerövidíteni a ló ügetés, majd az átlóra fordítva nagyobbakat tolt a derekával, piciket zárt rá és meg-megcsípte a pálcával a ló farát. A tarka ló gyönyörű nyújtást nyomott le. Mikor leértek az átlóról visszavette normális tempóba, hosszúszárat adott neki, majd kellemes tempóba leügette. Közben folyamatosan paskolta, dicsérte. Mindkét kézen ügetett három-három kört, majd lépés és kilovagoltak terepre. Én felálltam és az istálló felé sétáltam. Ma fel akartam ülni Ascaban-ra és még Mary is hátra volt. Nagyon hűvös volt így, korán reggel. Még alig múlt 8 óra, de minél korábban akartam lelovagolni a lovakat, mert rengeteg munkám volt mára. Egy vékony pulcsit és egy karcsúsított mellényt hordtam ma reggel, de reméltem, hogy ezektől a nap folyamán megszabadulok. Felkaptam Ascaban homokszínű szőrös Daslö kötőféket és egy vezetőszárat, majd a mén kifutója felé sétáltam. Ascy hamar észrevett és nyihogva köszöntött. Elmosolyodtam, majd felkötőfékeztem a lovat és kivezettem az istálló elé. Gondosan lecsutakoltam, majd elkezdtem felszerszámozni. Patáira fekete Westropp pataharangot csatoltam, majd lábaira homokszínű fáslikat tekertem. A nyereg és az izzasztó közé bárányszőrt és zselét tettem, majd becsatoltam a hevedert. Felkantároztam kiskantárral majd füleire homokszínű fülest húztam. Mikor végeztem kilovagoltam terepre sétálni. 10 perc után visszatértem, húztam a hevederen és belovagoltam a pályára. Ügetésbe indítottam a mént, jó hosszúszárat hagytam neki, de a külsőt megtartottam és meglazítgattam a belsőt. Fekete ménem mélyen beleengedett és hosszú nyakkal, mégis támaszkodva lovagoltam előre. Minden körben lovagoltam egy nagykört, majd átlóval átmentem a másik kézre. 10 percig így ügettem, majd lépésre vettem és kicsit kiengedtem a lovat. Két-két léptem mindkét kézre, majd rövidebb szárakat vettem és újra ügetés. Egy és több íves kígyóvonalakat lovagoltam, hajlítgattam tíz percig mindkét kézen, majd újra lépés. Most nem engedtem ki, hanem lépésben csináltunk oldaljárást, hátraléptetést és combra való engedést, hátulja és eleje körüli fordulatot. 5 percig gyakorolgattunk mindent, majd nagykörre vettem és ügetés. Beemeltem vágtába. Egy nagykör után egyenest vágtáztam, Majd átlóra lovagoltam és minden háromra csináltam egy ugrásváltást. Másik kézen is nagykör, majd egyenes, és minden másodikra ugrásváltás. Ellenvágtában haladtunk tovább, majd átló, X-en lépés. Megpaskoltam, majd mikor kiértünk a falra, lépésből vágta. Vágtáztam egy egyenest, majd B-nél állj. Álljból vágta tovább C-nél állj. Mindkettő négylábas lett, így megpaskoltam, majd vágta tovább. E-nél állj. Jobb hátsó kimaradt, így megcsíptem a farát, mire ő odazárta. Megpaskoltam, majd vágta tovább. A-nál állj ismét. Szintén négylábas. Megpaskoltam, majd ügetés. Ügetésben folyamatosan A-tól és C-től csináltam combra való engedést. Mindkét kézen négyszer-négyszer megcsináltam, majd lépés. Kiengedtem, hadd nyújtsa ki a nyakát. Két-két kört mindkét kézre léptünk, majd ügetés, tanügetés. Nagykörön rendeztem, hogy kényelmes legyen, majd egyenes. Csináltunk pár oldaljárást, és sokat adtam arra, hogy hátulról toljon eleget, mégse siessen. Pár ügetés-álljt is csináltunk, majd újra vágta. Vágtában rengeteg vágta lépést, sorozatos ugrásváltást, vágta- álljt csináltunk. Gyönyörűen dolgozott, a végén még csináltunk pár hátraléptetést, hátulja és eleje körüli fordulatot, majd leügettem mindkét kézen két-két kör, és kisétáltam terepre sétálni. Jason csatlakozott hozzám Liberty hátán.
- Hogy ment?
- Gyönyörűen, nagyon ügyes volt. – megpaskoltam a nyakát.
- Na az jó, miben mentek a Black Ironban?
- Szerintem L8 ezer százalék és M8-at is bevállalok. Elég lesz neki kettő, Mary-vel is kettőt megyek, Rose-zal tolok egy A4-et és azzal ki is fújt. Mivel Rose-t szerintem Evie tolja díjugratásban egyet. Aztán vele megyünk jövő héten a military versenyre.
- Jaj, azt már várom. Ki lovagolja akadályversenyen?
- Szerinted? – nevettem – Evie. Oké, hogy én néha ugrok, de azért egy terepversenyt nem tolnék.
Barátom elmosolyodott.
- Ha lelovagoltad Mary-t, elmegyünk ebédelni?
- Szerintem most már nem ülök fel Maryre, mindjárt fél egy, mire visszaérünk, megkapják a kaját. Valószínűleg három körül hozom ki, szóval kettőkor, ha jó, elmehetünk kajálni.
- Okés.
- Én tolok egy egy órás terepet, aztán visszajövök, mehetünk is majd kajálni.
- Jó, én addig megnézem Joanne-t, hogy sántít-e.
- Mit csinált?
- Tegnap kiskörben szerintem meghúzta a lábát, és megnézem, hogy most komoly baja van-e, vagy mára már meg is javult.
- Értem.
Tíz perc múlva visszalovagoltam. Először levettem a mén hátáról a nyerget, majd lekantároztam és fejére kötőféket húztam. Levettem a pataharangokat, lefásliztam, majd gondosan átkeféltem a testét, kikapartam a patáit, és bevittem a patamosóba. Még elég meleg volt ahhoz, hogy lemossam a lábait, patáit pedig lekenjem. Mikor végeztem, bevezettem a frissen takarított bokszba, ahol a fekete mén rávetette magát a zab és müzli keverékre. A hizlaló tápot még edzés előtt megkapta, hogy a táp ne a pocakját növelje, hanem az izomzatát. Elmosolyodtam, majd becsuktam a bokszajtót. Utamat a szürke lipicai karámja felé vettem. Megkértem a lovászokat, hogy kaja előtt ne hozzák be a kancát, hadd futószárazzam le. Egy babarózsaszín zsinóros kötőfékkel mentem oda Joanne karámjához.
- Gyere szívem. – kinyitottam a kaput és megálltam. – Gyere, drágám.
A szürke ló elindult felém lépésben, majd hagyta, hogy fejére csúsztassam a kötőféket. Kivezettem a karámból és kikötöttem a karikához. Kikapartam a patáit, majd átkeféltem a testét. Patáira pataharangot tettem, majd a kötőfékre futószárat csatoltam és átvezettem a hobby pályára. 5-5 percet mindkét kézen lépett, majd megemeltem mögötte az ostort.
- Üget. – a kanca megindult. Szépen dobálta előre a lábait, tegnapi sántaságának eddig nyoma sem volt. Ügetettem mindkét kézen 5-5 kört, majd lépett 5-5 percet és bevittem. Ugyan tegnapi sántaságának nyoma sem volt, ma már nem akartam dolgoztatni. Átkeféltem, lemostam a lábait és a patáit le is kentem, majd beengedtem enni. Mikor végeztem, Mary is befejezte az ebédjét és a szénáját rágcsálta. Kíváncsian tekintgetett rám.
- Szia, szerelmem! – odaléptem a fiatal kancámhoz és megpaskoltam a nyakát. Úgy döntöttem, most beadom még nem adom be neki a tápot, csak ha Jason visszaért és akkor lesz kb. 40 perce nyugodtan elfogyaszthatja a tápot. Míg Jasonre vártam, elmentem átöltözni. Felvettem egy szürke Donna Karan leggingset, egy halvány rózsaszín, „I love Cat” feliratú Zoe Karssen pólót. Lábamra egy szintén halványrózsaszín Lanvin ballerina cipőt húztam. Kezemre egy ezüst Lanvin karkötőt csatoltam. Arcomra krémes púdert vittem föl, majd átfestettem a szempillám és hintettem magamra egy kis Bruno Banani Magic Woman parfümöt. Kezemre még felhúztam a kedvenc, rózsaszín Marc by Marc Jacobs órám. Egy fekete Nina Ricci táskába bedobáltam a fontos dolgokat, majd visszatértem az emeletről. Elővettem a telefonomat és felhívtam Jason-t.
- Merre jársz?
- Még húsz perc.
- Okés, siess, én már kész vagyok.
Kinyomtam a telefont, majd felvettem a pilótaszemüvegemet. Nagyon jó idő volt, így szeptember közepén is. Samantha sétált felém.
- Szia, Shelby.
- Szia, Sam. Mi újság?
- Ja, semmi különös.
- Ma tartok neked edzést?
- Nem, nem. Csak kijöttem, Stella megkért, hogy futószárazzam le Monaco-t meg Marcellának segítek.
- Értem. – pár pillanatig elgondolkodtam. – Nincs kedved felülni Monacora? És akkor tartok nektek díjlovas edzést. Monacora mindig tervezem hogy felülök összerakni, csak mindig közbejön valami.
- De, persze, szívesen.
- Oké. Négyre jöttök ki, nem?
- De.
- Jól van, most elmegyek kajálni, aztán jövök vissza, még felülök Mary-re. Ki is készítem a cuccokat. Mehet rá Black Magic nyerge, szerintem a kantárját megtalálod, Picasso mellett van, aztán a lábvédők a ládában vannak, Stella nem rég pucolta le őket, rá van írva hogy Monaco. Fekete Horze-s. Izzasztó és szőr Stella ugrónyerge alatt van, de ha gondolod, mehet rá Magic szőre. Heveder szintén. Füles ehhez a fekete szetthez nincs, mert ez Kate-é, és csak ugye azért van, ha esetleg más rá ülne, akkor ne álljon ott minden nélkül. Tedd rá Magic sárgáját, vagy amit gondolsz.
A lány bólintott.
- Van idő még arra, hogy letakarítsam a nyerget?
- Persze! Amit nem szív be a bőr, törölgesd le, ha nem akarod, hogy megfogja a gatyád.
Sam röviden bólintott, majd elindult átöltözni. Én is vele mentem, mert ki akartam venni Mary cuccait. Ma babarózsaszín-egérszürke szettet terveztem rárakni. Kipakoltam az izzasztó, fülest és fáslikat, majd mindent lepakoltam a kanca boksza elé. Mikor végeztem, szállt le Jason, ezért gyorsan beszórtam Mary-nek a hizlaló tápot. Szerelmem gyorsan leszerszámozta a lovat, majd kettőkor sikerült elmennünk, ebédelni. Háromnegyed háromra értünk vissza, de negyed háromkor felhívtam Samanthát, hogy adja be lovamnak a tápot. Miután visszaértem gyorsan átöltöztem, majd kihoztam a kancát. Áthúztam egy kefével és egy babapopsi törlő ronggyal, majd kikapartam a patáit és elkezdtem felszerszámozni. Miután végeztem, felültem rá és kilovagoltam terepre sétálni. 10 perc után visszaértünk és húztam a hevederen. Ügetésben lovagoltam a pályán. Minden körben leírtam három nagykört, majd átmentem a másik kézre. Mélyen, lent lovagoltam a kancát, kicsit el is bújtattam, így az elején. 10 percet ügettünk így, majd lépés. Hagytam, hogy kinyújtsa a nyakát. Két kört léptünk, majd rövidebb szárakat vettem és egy-kettő-három és négy íves kígyóvonalakat kezdtem el lovagolni. Hajlítgattam, tekergettem, és szépen támaszkodott. 10 percig lovagoltam mindkét kézen ezeket az íveket, majd újra lépés. Még negyven percet dolgoztam a kancával, csináltam rengeteg lépés vágtát, ügetés- állj átmentet, ügetés- vágta átmenetet, fokozást, hátraléptetést, combra való engedést ügetésben és lépésben. Szépen dolgozott, majd az óra végeztével kilovagoltam vele terepre. Samantha és Marcella csatlakozott hozzám.
- Hogy ment Mary?
- Jól ment, jó volt. – mosolyogtam és megpaskoltam a kancát.
- Az jó. Am. Monaco tök kényelmes.
- Igen, nagyon jó fej kis ló. Csak tényleg annyira sajnálom, hogy csak heti háromszor van lovagolva, pedig tök jó adottságai vannak, ugrani nagyon szépen tud, járásával sincsenek problémák. Kéne rá valaki, aki versenyzik vele díjugratásban, mert sokat tud.
- Nekem van egy ismerősöm, aki pont lovardát keres. Díjlovagolni meg ugrani is tud, később majd militaryzni akar, csak előbb be kell járatni magát mindkét sportágban.
- Na, ő pont jó lenne. Heti négyszer edzhetne Monaco-val, Stella meg jönne heti kétszer. Aztán párszor kapna a ló pihenőnapot is persze.
- Na az jó lenne, akkor szólok neki és szerintem holnap délután ki is tudna jönni.
- Az remek lenne.

*

Csak mi ketten voltunk a fedelesben, olyannyira korán volt még. Ügetés-álljt csináltunk az E-nél, majd mikor leellenőriztem, hogy négylábas, és támaszkodik, megpaskoltam. Kicsit előre dőltem, hátulról megbökdöstem a bökőmmel, megmozgattam a szájában a zablát és hátralépésre bíztattam a kancát. Ő magasra emelve lábait lépett hátra. Megpaskoltam a nyakát, majd az órára néztem. Majdnem nyolc óra volt, így hosszúszáron leügettem az almásderest. Fél kilencre sikerült rendbe tennem, majd felmentem az öltözőbe. Letusoltam, kifésültem a hajamat, majd frufrumat hátracsatoltam, hajamat magas lófarokba kötöttem. Felvettem egy barna-fehér csíkos Splendid topot és egy sötétkék, Citizens of Humanity tapadós csőnadrágot.  Ujjamra Roberto Cavalli gyűrűt húztam, majd elkezdtem kifesteni magam. Kifestettem a szempillám, kihúztam a szeme, krémes púdert vittem föl az arcomra, majd egy kevés kis barnítót. A szemhéjamat barna szemfestékkel festettem ki. Nyakamba arany színezésű Emilio Pucci nyakláncot akasztottam. Kivettem a szekrényből a barna See by Chloé táskát, amibe a tanszerek voltak, majd hintettem magamra egy kis Bruno Banani parfümöt.Lábaimra felhúztam a See by Chloé csizmát, és felkaptam a barna Tory Burch bőrdzsekit és kiléptem az folyosóra. Kilencre értem oda a suli elé, beparkoltam. Rita már ott várt már. Mint eddig mindennap, most is nagyon csinosan volt felöltözve, a piros Donna Karan ruha remekül kiemelte gyönyörű alakját.
- Szia, ugye nem régóta vársz itt? – kérdeztem a szokásos két puszi után.
- Dehogy is. – nevetett. – Két-három perce vagyok itt én is.
- Akkor megnyugodtam. – mosolyogtam. – Menjünk.
Az első óránk állatorvosi röntgenanatómia volt. Az elmúlt két órán a kutyák csontvázának anatómiáját és a törések, rendellenességek felismerését vettük, ezért most egy röpdolgozattal kezdtünk. Le volt rajzolva először egy kutya és be kellett írni a csontokat, majd kaptunk egy röntgen képet, mellé kellett írni, mi a probléma, a kutya melyik csontja ez, és hogyan kezeljük. Ritával mi külön csoport voltunk. Az első feladatot remekül megoldottam, mind a tizenkét nekem kiosztott csontot beírtam. A második feladatban jól fel tudtam ismerni a kutya szárkapocs és sípcsontját. A probléma a sípcsonttörés volt, a megoldás a gipszelés. A harmadik és egyben utolsó feladat a kutya szív- és érrendszeréről kellett írni. Ez volt a legkönnyebb feladat. Leírtam a kutya szívének a működését, és egyes részeinek feladatát. Jónak éreztem a dolgozatot, reméltem, hogy sikerül egy ötöst beszereznem, mert eddig csak egy hármasom volt.
- Jövő órán gyakorlatra megyünk, ne felejtsék el! – szólt a tanár az óra végén.
A többi öt óra gyorsan elreppent, majd mentem is a lovardába. Háromkor fel akartam ülni Ascabanra, kimenni vele terepre, mert szombaton elmaradt. Gondosan lepucoltam, majd felnyergeltem egy citromsárga szettel, lábaira azonban fekete lábvédőket tettem. Kilovagoltam terepre. 10 percet hosszúszáron léptem, ellovagoltam a tó mellett, a fenyvesig majd húztam a hevederen. Rövidítettem a szárakon, majd ügetés. Végigügettem a vékony kis fenyőkkel övezettel ösvényen. Lazaszáron ügetettem a fekete ménnel, mert akár mellette bomba is robbanhatott volna, ő ugyanúgy megy tovább, lesve minden kívánságom. 10 percet ügettünk, majd lépésre vettem. A kis patakocskához sétáltunk, és egy természetes hídon lovagoltunk át a patak másik oldalára. Egy kis ösvényen lovagoltunk lépésben és hamar egy kis, földes útra értünk. Ügetésbe indítottam a mént, majd egy-két perc múlva vágtába emeltem be. Egyelőre beleültem a hátába, mire Ascaban szépen beletámaszkodott a kezembe. A szakasz hosszan tartott, ötszáz méteren keresztül haladtunk kellemes tempóba, majd ügetésbe vettem. Felügettünk egy kis dombon és valamivel magasabban folytattunk utunkat egy szakadék szélén. Két-három perc múlva lépésbe vettem, miközben leereszkedtünk egy lejtőn, ami kivezetett az erdőből. Egy hatalmas szántásra értünk, amin, nyáron repce termett, a közöttük lévő út pedig volt vagy egy kilométer hosszú. Lépésből hátracsúsztattam a csizmám, mire a ménem kilőtt. Én egyből kikönnyítettem, feltoltam a nyakán a szárakat és odazártam a csizmát. A fekete mén maximum tempóra kapcsolt és hihetetlen sebességgel száguldott végig a két föld között. Gyorsan megtettük azt az egy kilométert, így a mént ügetésbe, majd lépésbe vettem vissza. Az út egy kisebb sziklás dobra vezetett föl. Lépésben lovagoltunk fel, én pedig kikönnyítettem neki. Mikor leértünk a dobról, hazafelé fordítottam. Nem volt túl jó az út, ezért csak ügettünk az erdőig, ahol beemeltem rövidvágtába. Beleültem a hátába, kicsiket toltam rá. Rövid vágtaszakasz volt, kb. kétszáz méter után visszavettem, majd hazafelé, a fél órás úton, már csak ügettünk és az utolsó 10 percben léptünk. Otthon leszereltem a lovat, és kicsaptam a karámba. Samantha vezette felém a póni kancát, mert útközben megkértem, hogy nyergelje föl, mert késésben voltam. Csak a nyerget kellett rá áttenni, már be volt sétálva. Gyorsan átnyergeltem a kancára, majd belovagoltam a pályára. A kanca elég rosszul ment, nagyon feszes volt, az utolsó húsz percben ment jól. Fáradtan lovagoltam adtam neki hosszúszárat. Mikor végeztem, jött meg Samantha Black Magic-kel, terepről.
- Jó, Sammy, ha húztál a hevederen, mehet az ügetés.
A lány megállította a sötétpej, nyugodt kancát, majd húzott a hevederen és ügetésbe indította a kancát.

*

Másnap délután, már kettőkor kiértem, mert neuroanatómiára nem volt kedvem bemenni, így inkább eljöttünk Ritával. Előző nap nem volt sok időm Let Me-re, ezért őt tettem ma előre. Miután átöltöztem, a második istálló felé igyekeztem. A sárga mén nyihogva köszöntött.
- Szia, szívem! – felkötőfékeztem a mént, majd kihoztam.
Kikötöttem két oldalról, majd gondosan lepucoltam és felnyergeltem. Patáira fekete pataharangot tettem, lábaira bordó ín- és bokavédőt tettem. A nyereg alá bordó izzasztó, szőr és zselé került, majd rá a nyergem. Végül felkantároztam, felcsatoltam a segédszárat és kivezettem az istállóból, majd húztam a hevederen, majd kilovagoltam terepre, a tóig. 10 perc után ismét húztam, lejjebb kötöttem a mént, majd ügetés. Élénken dobtam előre a csípőmet, vádlimat rajta tartottam, kezeimet szétnyitottam. Minden körben három nagykört lovagoltam, majd átló. Így ügettünk 10 percet, majd lépés. Két kört léptem, majd ügetés. Egy-kettő-három és négy íves kígyóvonalakat lovagoltam 10 percen keresztül, majd ismét lépés. Két percet léptünk, majd ügetés, nagykör és vágta. Megcsíptem a farát, közben toltam derékkal, csizmámat végig rajta tartottam, de hátradőltem, hogy toljon hátulról is. A mén szépen dolgozott a maradék egy órában, de jól le is izzadt. Kilovagoltam vele a fenyvesig is vissza. A mén a mindennapos, egy- másfél órás munka után kezdett szépen felizmosodni. Nyaka és háta egyre erősebb lett, így eldöntöttem, ha a hét további részében jól halad, akkor pénteken már felülök rá segédszár nélkül. Volt egy fél órám, a Picasso-n való lovaglásig. Láttam, hogy Claire hátraviszi három éves póni csikóját az egyik hobby pályára úgy egy öt perce, így gondoltam, megnézem, hogy dolgoznak. Nem tudtam, Claire be akarja-e lovagolni majd a pónit, de ha igen, reméltem, hogy díjlovaglás felé indulnak el, mert Shelley-nek már most gyönyörű, elasztikus és térnyerő mozgása volt. Leültem hát a kerítésre. Claire épp egy kéttérdes meghajlást csinált a pónival, majd miután ez sikerült, megpaskolta. Nem kajával jutalmazta soha, egyedül nyáron dolgozott vele, jutalom falattal, míg tanulta a feladatokat, de ma már csak egy simogatást vagy paskolást kapott, ami nagyon tetszett. A meghajlásból egy fektetés, majd fektetésből hempergés lett. Gyönyörűen együtt dolgoztak, jó volt nézni őket. A hempergés után a kanca Claire jelzésére felült, majd jöhetett az integetés. Ezután mind a hét parelli játékot elgyakorolták. Csak az edzés végén vették észre, hogy figyelem őket.
- Huh, Claire, nagyon ügyesek vagytok.
- Köszönöm.
- Nagyon tetszik, hogy még hagyja, hogy fektetés közben ráülj a hátára.
- Köszönöm.
- Gondoltál arra, hogy belovagolod?
- Persze. Mindenképp. Csak egyelőre jövő nyárig nem akarok ezzel foglalkozni. Szeptember végén lesz egy, októberben pedig három bemutatónk. Novemberben is fellépünk három lovas rendezvényen az ország különböző pontjai, decemberben pedig az O.B. és még másik két rendezvényen.
- Hűha, jó zsúfolt lesz a naptáratok.
- Hát persze, muszáj.
- Anya most nagyon sokat dolgozik, alig bírja fizetni a bértartást. Így is lógunk a szeptemberivel Kate-nek. De a szeptember végivel kapok annyi pénzt, hogy a felét ki tudja fizetni legalább. A három, októberi bemutatóból megy az októberi tartás és a novemberi fele.
- Huh. Nem semmi. És hogy vagy az egyetemmel.
- Halasztok. Tényleg rossz helyzetben vagyunk, Shelley-t eladni nem akarom, ezért inkább halasztok, hogy ki tudjam fizetni a bértartást és majd jövő tanévtől az egyetemet is.
- Nem semmi.
- És pont ezért nem akarom még belovagolni, mert ha el is vinném versenyekre, a nevezési díjat már nem tudnám fizetni a szállítás és edzés mellett. Így inkább azzal keresem a kenyeremet, hogy egy hónapban négy vagy öt bemutatóra megyünk, és úgy megvan annyi, amennyi kell. Se több, se kevesebb.
- És hogy ajánlod be magad?
- Több száz lovas oldalon teszek ki képeket, de főleg videókat. És ezek a kis műsorok, míg a pályát építik, verseny között jól jön. De az O.B-t várom már nagyon, mert ott ugye egész napos és egy nap kétszer is fellépek, rengeteg pénzért.
- Ne hogy túlhajtsátok magatokat.
- Nem fogjuk. De most megyek, beviszem! – a vörös lány megpaskolta a türelmesen várakozó csikót majd elvezette.
Szerettem nézni, ahogy edzenek, de egyben aggódtam is értük, nehogy túlhajszolják magukat. Aggódtam, mert Shelley még nem volt lovas rendezvényen, és ugyan bármennyire is bízik Claire-ben, lehet hogy a félelme a bizalom felé fog kerekedni, és akkor lesznek gondok. Visszamentem az istállóhoz. Laura már felszerszámozta és besétálta a tarka heréltet. Átvettem tőle a szárakat, majd megigazítottam a sarkantyút és nyeregbe szálltam. A díjlovas négyszögbe mentem, majd ügetésbe indítottam a heréltet. Először hosszúszáron lelazítgattam, minden körben leírtam három nagykört, majd átló. Ma egy órát dolgoztam a tarkával, keveset melegítettem, sokat idomítottam. Mióta én is lovagolom Laura mellett, miközben őt Lara edzette, a ló A-s szintre fejlődött és a 28.-ai versenyen már A4-ben és A5-ben terveztek indulni. Esélyesnek láttam őket, hogy akár L-ig vagy M-ig elmenjenek. Ma Picasso megfelelően laza volt, így könnyű volt tanítani. Sok ügetés-álljt, nyújtást, combra való engedtetést, lépés-vágtát csináltunk, majd odaadtam Laurának lesétálni. Mikor leszálltam, vezette ki Samantha az istállóból a sötétpej kancát. Mellette egy lány sétált.
- Szia. Ő itt Zelia. Ő róla mesélt.
- Szia, Shelby vagyok.
- Zelia. – bólintott a lány.
- Felszeretnél ma ülni Monacora?
- Igen! Már összeismerkedtem vele.
- Nagyon jó. Sammy, melegíts be, amíg segítek Zelia-nak felnyergelni Monacot.
A lány bólintott, majd nyeregbe lendült és kilovagolt terepre. A fiatal, sötétbarna hajú lányt bevezettem a nyergesbe.
- Ez a barna, mexikói kantár Monaco-é. Stella, ha jön, csak terepre megy ki vele, néha ugrik vele keveset, vagy csak járóiskolázik, de nem sokat. Nem tudom, te miben szeretnél versenyezni.
- Hát egyelőre díjugratás, később military.
- Na, az úgy tök jó lenne. Úgy is kell két év versenytapasztalat díjlovaglásból és díjugratásból ahhoz, hogy letehesd itt a junior vizsgát.
- Értem. Hát a díjlovaglás is vonz, csak a lovak támaszkodtatásával vannak gondok.
- Ne aggódj, Monaco-t nagyon könnyű összeszedni. Na, ez a barna ugró nyereg az ő nyerge. Szerintem ma ezt tedd rá, aztán eldöntjük, hogy s mint lesz. Látod, van itt szőr alatta, ez a fekete izzasztó az övé, Stella nem szokta túlbonyolítani a dolgokat. De rég is volt kimosva. Jó, lábvédők itt vannak – nyitottam fel a dobozt és kivettem két tasakot. Mindkettőre Monaco neve volt felírva – ezek a lábvédő. Pataharangot is ráteheted. Ez pedig Stella doboza. Ha lepucoltad és felszerszámoztad, hozd ki. Ha valamit nem tudsz, szólj.
A lány bólintott én pedig visszamentem a díjlovas négyszögbe. Samantha már ügetett Black Magickel.
- Sammy, nagyon feszes, tedd széjjelebb a kezedet és külsőt erősebben tartsd meg. Csinálj sok körben váltsot, meg váltsd a köröket, hogy lelazuljon. Plusz kígyóvonalak.
A lány rövidebb szárakat vett, majd kígyóvonalakat és íveket kezdett lovagolni. A sötétpej kanca egyből mélyre ment.
- Jól van nagyon szép. Kicsit léphetsz vele, ha az óta nem léptetek mióta elmentem.
A lány megállította a derekát és lépésre vette a kancát. Mikor Samantha és Black Magic tizenöt perc múlva vágtázni kezdtek, jelent meg Zelia maga mellett vezetve a pejt. Gyorsan felnyergelt, és, ahogy végigfutattam tekintetem a pejen, megállapítottam, hogy helyesen is. Meghúzta a hevedert, majd a dobbantóról a már előre beállított kengyellel nyeregbe lendült.
- Gyere, Zelia. Sétálj itt a pályán. A lovarda rend az, hogy bal kezek találkoznak, de te sétálj belül, mert aki sétál vagy nagykörön dolgozik, mindig az van belül, aki gyorsabb tempóban halad, az megy kívül. De Samantha szólni fog, hogy pl.: átló és ha keresztezitek egymást, akkor azt is mondja hogy előtted vagy mögötted.
A lány bólintott majd belovagolt a négyszögbe. Mindkét kézen sétált 6-6 kört, majd húzott a hevederen és ügetni kezdett.
- Jól van, Zelia. Minden körben írj le, egy-egy nagykört. Hagyj neki viszonylag hosszú szárat, a harmadik pöcöknél fogd, egyelőre. A-nál egy nagykör, E-nél egy nagykör, C-nél egy nagykör, majd átló. Hajlítgasd kicsit, de hagyjad mélyen, hosszú nyakkal támaszkodjon, kissé adja is fel a hátát.
A lány bólintott. Míg én Samanthának tartottam idomító edzést néha rá-rápillantottam és beleszóltam Zelia lovaglásába. Egész jól összekapta a lovat és tíz perc után lépésre vette.
- Sammy, te csinálj még pár átlón fokozást, meg pár combra valót és utána elég is lesz szerintem. Zelie. Te fogj rövidebb szárakat, és ha szusszantatok mehet az ügetés és egy-két-három íves kígyóvonalakat szeretnék látni.
A lány lépett három kört, majd rövidített a szárakon és ügetésben elindult. Az első egy íves kígyóvonala nem sikerült túl jól.
- Menj vissza! Mikor bejössz külső csizma rázár kifelé lazítgat, kiegyenesít, majd belső csizma rázár, befele lazítgat.
Három-négy kígyóvonal után végre ráérzett és az ötödik és hatodik gyönyörű volt.
- Gyere át másik kézre. Átlóval.
Másik kézen is csinált négyet, majd mindkét kézen két-két három íves kígyóvonal és lépés.
- Jól van, akkor vágta lesz majd. Kicsit szusszantok és gyere fel ide nagykörre. Egész jól össze tudtad kapni.
A lány elmosolyodott.
- Kicsit ki is engedheted.
A lány remekült lovagolt az óra hátralevő részében, meg voltam vele elégedve, jól összekapta Monacot.